Ozora történelmi és irodalomtörténelmi személyiségekben gazdag község, azon kevés falvak egyike, amely nevét évszázadokon keresztül megőrizte.

"Meleg tenyérként" vonzotta Zsigmond király hűséges emberét, törökverő lovagját, a Firenzéből származó Filippo Scolari-t, a ferencesrendi kolostor kiváló humanistáit, amelyben 120 éves fennállása alatt élénk szellemi és irodalmi élet folyt, amelyet kiváló rendfőnökök, mint például Temesvári Pelbárt biztosítottak. De vonzotta Ozora az 1848-as időkben Perczelt és Csapó Vilmost, az Ozorai Diadal nagyszerű alakjait, Petőfit és később Illyés Gyulát. Ozora Tolna megyében a Sió mellett található. Északi és keleti irányból a Dél-Mezőföld, nyugatról a Kapos-Koppánymenti- dombvidék, délről a Kapos völgyből meredeken kiemelkedő Hegyhát határolja. Ozorán az őskor emberének élelmét az erdők vadjai és vízi világ állatai, védelmét pedig a magas dombok biztosították. De emelte a község jelentőségét, hogy a Sió-völgy jó átkelési lehetőséget biztosított délről észak felé. Legrégebbi leletek a kőkorból származnak (csiszolt kőbalták és töredékek, pattintott pengék, marokkő, bütykös fülű agyagedény stb.) A község közepén emelkedő Kálvária-dombon bronzkori földvár ma is jól kivehető vonalai látszanak. Ismert lakói a községnek az illírek, majd az őket leigázó kelták voltak. A keltákat követő rómaiak idejében sem csökkent a helység szerepe. Átkelőhely lévén, valószínű megszálló és lóváltó helyet is létesítettek itt. A Sió első szabályozása is a rómaiak nevéhez fűződik. A római birodalom bukása után e tájat is elérték a népvándorlás hullámai. Vándorlók, hunok, keleti gótok és longobárdok után két évszázadra az avarok vették birtokba. Az avarok után a szlávoké lesz a terület. Ozora is ekkor kapja nevének első formáját. "Uzra" szláv eredetű szó, jelentése "nagy", "óriási".